Szia Bunny!
Kívánom, hogy a lehető legjobban alakuljanak a dolgaitok a lányoddal!
Sosem volt igazán példaképem, mindig úgy éreztem, hogy egy fiúnak az apja kell, hogy a példaképe legyen, de mivel apám netto alkoholista, így ez nálam sosem működött. Ellenben sok olyan gondolatot átadtál az elmúlt 15 évben, ami helyettesítette az atyai irányadást, amit ezúton szeretnék megköszönni neked!
A lányod szerencsés, hogy ilyen apja van mint te! Olyan, amilyen neked vagy nekem sosem volt. De talán a negatív példa "egyszerűbbé" tette az utat, hogy nem kérdés milyen apa nem lehetsz, legalábbis nekem úgy hiszem jó alapot adott, hogy milyen apukát ne akarjak a kislányomnak.
Nem akarok szociopatának tűnni, hogy itt több szálon sorsközösséget hirdetek ki köztünk, nyilvánvalóan nem ismerjük egymást.
Igazából a legfontosabbat az első mondatomban megírtam, ezt megerősítve, a legjobbakat kívánom Bunny!
Reeco - 2021-08-12 23:31
Szia!
Nekem se nagyon van valós pédaképem, ami elég nagy baj, és persze nincs senki, akihez fordulhatok. Jogi tanácsadóim vannak, pénzért, de erre nem sajnálom. Apám se sokáig volt, bár ez még mindig jobb, mintha olyan apám lett volna, aki miatt olyanná váltam volna, mint pár - elmebeteg - nő az életemből.
Nem tudom, hogy jó apa vagyok-e. Fogalmam sincs, hogyan kell apának lenni. De egy biztos: aki nem szereti a gyerekét, sőt basztatja a saját gyerekét (rombolja az önbizalmát pl.) az nem apa és nem anya - hanem elmebeteg.
Az biztos, hogy nem leszek olyan, mint az apám volt - megjegyzem apám nem véletlenül lett alkoholista, meglehet a tied sem. Kapott "segítséget", hogy ne bírja máshogy elviselni az életét. Nem haragszom egyébként rá, el kell ezt engedni, ráadásul jót tett vele, mert korán a saját kezembe adta az életemet..
Nagyon sokunknak alakul hasonlóan a sorsa, és sajnos nem mindenki kezeli jól. Én a lehető legjobban igyekszem kezelni. Nem baszhatom el, nem lehetek gyenge, mert kötelezettségeim vannak: példakép vagyok. És ezt nem lehet "letenni."
Közben arra jöttem rá, hogy az általam eddig hallot "nárcisztikus" kifejezés korántsem az az ártalmatlan önimádat, amire gondoltam. A volt élettársam véleményem szerint nárcisztikus személyiségzavaros és bizony az emberek 1%-a ilyen. (A másik válaszban felsorolt személyiségjegyek tartoznak ide.)
Márpedig ez egy rohadt súlyos pszichológiai probléma, amivel pontosan azt lehet kezdeni, amit én is tettem: megszakítani minden kapcsolatot. Az ilyen ember egyetlen célja ösztönösen az, hogy mérgezze az életedet. Én kettő ilyennel is összejöttem az életem során, a másik 18 éve volt (jóval enyhébb formában), de úgy hallom, még mindig velem van elfoglalva. (Ha nem lett volna hisztériás féltékenykedő, még mindig vele lennék, a szex atom jó volt.)
A legrosszabb, hogy alattomosak: nagyon sokára jössz rá, mit művelnek. Márpedig a komplett kicsinálásod a cél, a legpatkányabb módszerekkel, árulással, hazugsággal. Én sosem tudnék ilyen szar ember lenni, ha akarnék se.
Továbbra is kapok leveleket ebben a témában, sajnos még ismerőseim is jártak hasonlóan. Azért is jó erről beszélni, hogy ne ti érezzétek magatokat rosszul. De egyet biztosan állíthatok: egyikőtök sztorija sem annyira brutális, mint az enyém.
Egy dolgunk van: férfinak lenni, hallgatni a megérzéseinkre és követni az ösztöneinket. Szerintem ezt kell tenni a gyerekekkel kapcsolatban is. És soha nem feladni, soha nem hátrálni.
Egyébként döbbenetesen okos kislányom van, csodálatos személyiséggel és nagyon büszke vagyok rá.
Bunny - 2021-08-14 20:57